A IX. század közepén a hét magyar törzs laza szövetségben él a Don és a Volga folyók között. Egy emberöltonyi ideje orzik a Kazár Birodalom nyugati és déli gyepujét. Egy emberölto azonban hosszú ido, a nemzetségek gyarapodnak, a törzsek közötti gyepuk egyre szukülnek, új legelokre, új földekre lenne szükség, azonban a kazár kagán nem engedi, hogy nyugatra terjeszkedjenek. Ugyanakkor észak felol a besenyok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a hétmagyar határaira.
Az idos Levedit, a megyer törzs szent vezérét - ki a csodafiú szarvas erejét hordozza magában, ám életben maradt fiú utód nélkül közeledik élete végéhez - magához rendeli a kazár kagánbég. A vezért kánná emelve szorosabbra akarja fuzni a szövetséget a magyar törzsekkel; a szövetséget, amely már nemcsak viszonylagos biztonságot nyújt a magyaroknak, hanem korlátok közé is szorítja oket. Levedi elutazásával egy idoben az ifjú Álmos, Ügyeknek, a tarján vezérének, és Emesének, a látóasszonynak a fia nyugat felé indul, hogy századával beszedje a folyó menti és erdolakó népek béradóját. Mire hazatér, a magyar törzsek között vérharag tör ki és egymás ellen fordulnak. Emese, ki a turulforma madár áldását hordozza magán, sorsdönto lépésre határozza el magát...
Cs. Szabó Sándor egyedi hangvételu, lebilincselo regénye Levedi, Emese és Álmos alakjára összpontosítva fest nagy ívu, mégis aprólékos képet a honfoglaló magyarság történetének egyik legmeghatározóbb eseményérol, mindennapjairól és hitvilágáról.