A IX. század második felében az Etelközben szállásoló hétmagyarok egyre több portyát indítanak a Havasokon (Kárpátokon) túli területekre. Kapcsolatba kerülnek a morva Szvatoplukkal, a nyémec Arnulf királlyal és a bolgár Simeon cárral. A törzsek egy része, foként a csodafiú szarvas erejét hordozó Kurszán vezette megyer és a turulforma madár erejét hordozó Álmos vezette tarján megerosödik, mások, mint a kér és a keszi meggyengülnek.
Álmos nagyúrnak két fia születik Kurszán testvérétol, Madjarkától: Levente és Árpád. Az idosebb fivérben megtestesül mindaz, ami egy tarján törzsbéli harcost naggyá tesz: eros, a csatában bátor és szerencsés. Öccse, Árpád gyengébb, de megfontoltabb és nagyanyja, Emese benne érzi meg a turulforma madár erejét.
Árpád már felnott férfi, amikor Kurszán a Havasok déli sóhegyeinek elfoglalására vezeti megyer színe-javát. Bátyja, Levente a bolgároktól elszenvedett vereség után eltunik. Apja, Álmos északra vonul tarján harcosaival, hogy tárgyaljon vagy megharcoljon Kijív úr uraival. Ekkor érkezik a hír, hogy kelet felol a besenyok ismét áttörték a hétmagyar gyepujét. Árpádra hárul a feladat, hogy az otthon maradt törzseket összefogja és harcba vagy biztonságba vezesse...
Cs. Szabó Sándor egyedi hangvételu, lebilincselo regénye Kurszán, Levente és Árpád alakjára összpontosítva fest nagyívu, mégis aprólékos képet a honfoglaló magyarság történetének legmeghatározóbb eseményeirol, mindennapjairól és hitvilágáról.
